Zsinagóga a Mihai Viteazu utcában
Szilágyi Iván Péter
A nagyváradi zsidóság sorsának részletes ismertetése helyett álljon itt három szám, amely mindennél többet mond a mögöttünk hagyott századról. Az első világháború kezdetekor Nagyváradon több mint tizenötezer zsidó élt, s ezzel Erdély legnagyobb zsidó közösségének számított. A „felszabadulás” utánra már csak hazezerötszáz fő maradt, de ez is csak egy felkerekített, optimista adat, amelyhez hozzászámolták a környékbelieket és azt az ezer lelket, aki más helységekből menekült Váradra.
Napjainkban hétszáz főt számol a közösség, de csak egy részük jár el rendszeresen a zsinagógába. A helyi közösség vezetői ennek ellenére nem adják fel, munkájuk eredményeiről és a romániai zsidóság helyzetéről, kilátásairól és az őket körülvevő légkörről beszélgettünk az Európai Zsidóságért díjas Koppelman Teodor-Felixszel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnökével Debrecenben beszélgettem
Nagyvárad és Debrecen testvérvárosok a két hitközség között nagyon jó a kapcsolat. Nagyon sokszor vendégeskedtünk már egymásnál. Van egy nagyon jó kórusunk és egy klezmerzenekarunk, amelyet rendszeresen meghívnak Debrecenbe a nagyobb zsidó ünnepek alkalmából. Természetesen mi is így teszünk és invitáljuk őket, ha éppen nálunk van valamilyen jeles alkalom. Ilyenkor a híveik autóbuszokkal vagy kicsi kocsikkal útra kelnek Debrecenből. Ezek a közös rendezvények nagyon hasznosak és élvezetesek, ezenkívül tovább fejlesztik amúgy is erős kapcsolatainkat.
Mondana néhány szót a számos országba már eddig is meghívást kapott kórusukról?
Ez egy amatőr zeneszeretőkből álló kórus, amely már harmincöt éve működik és számos külföldi országba meghívták őket. Ugyanez igaz klezmerzenekarunkra is, amely többek között a cfáti klezmerzenei fesztiválon is részt vett. Két másik izraeli városban is felléptek, így Haifán, ahol a Romániából származó izraeli zsidók egyesületének meghívására tartottak egy telt házas koncertet. Ez a szervezet egyébként több ezer tagot számlál…
Kórusuk a nagyváradi hitközség tagjaiból áll?
Közösségünk híveiből: nagyszülőkből, szülőkből és persze az unokákból. A kórus harmincöt éve alatt ugyanis több generáció is felnevelkedett és bekapcsolódott a munkába. Több olyan kórustag is van, aki már a kezdetektől, azaz évtizedek óta itt énekel. A kórus mellett aktív közösségi életünk van, amelynek sikeréhez nagyban hozzájárul, hogy Bukarest után mindig is itt Nagyváradon volt a legnagyobb zsidó közösség Romániában.
Hány aktív tagjuk van?
Összesen hétszázan vagyunk, a háború előtti több tízezres létszámból sajnos csak ennyien maradtunk. Belőlük száz-százötvenen látogatják rendszeresen zsinagógánkat. Minden nap imádkozunk, van kóser éttermünk, rituális fürdőnk, egyszóval minden adott, ami a vallási élet folytatáshoz kell.
A fiatalságot meg tudták szólítani?
Igen, van fiatalság is. A Zsidó Közösségi Közont – amely egy nagyon komoly beruházás volt- korcsoportokra osztva tanítjuk híveinket. Mindegyiknek egyedi, napi programja és időbeosztása van. Már van ilyen kulturális központ Bukarestben is és talán lesz más városokban is, de az első itt volt Váradon!
Milyen programokat szerveznek a központ látogatóinak?
Mindenfélét: nyelvtanulást, énekórát, számtant, számítástechnikát, tornát és játékokat minden korosztálynak. Sábeszkor persze pihenőnapot tartunk.
Ez az oktatás egy állami iskolának felel meg vagy kiegészítő képzés?
Amikor végeznek az óvodájukban, iskolájukban, akkor jönnek hozzánk. Mindent tanítunk, amire tagjaink körében igény van. Van krav maga képzés is, de szervezünk kulturális rendezvényeket, s együtt ünnepeljük meg a születésnapokat is.
Egymás között románul vagy magyarul beszélnek?
Vegyesen, a fiatalok tudnak magyarul és most tanulunk héberül. Nagyvárad mindig is egy multikulturális város volt, amelynek körülbelül kétszázötvenezer lakója jól megfér egymással. Jó kapcsolatban vagyunk és gyakran találkozunk más egyházak képviselőivel a katolikusoktól kezdve egészen az ortodoxokig. Tartunk közös rendezvényeket is.
Hogyan alakult meg klezmerzenekaruk?
Először a kórusunk jött létre, amelynek volt néhány hangszereken játszó, muzsikus tagja is. Belőlük áll a két évvel ezelőtt megalakult zenekar. Nagy büszkeségünk, hogy a zenekar egyik tagja a Nagyváradi Filharmónia prímása. Előadásaikon népszerű klezmer dalokat és saját szerzeményeket is játszanak.
Romániában mekkora az antiszemitizmus?
Ebben a zónában, ahol mi vagyunk hál’Istennek nincsen.
Miért, más régióban van?
…nem mondhatnám. Ahogy telik az idő és megyünk Európa felé, mindenki belátja, hogy együtt kell működni.
Hány hittestvérünk él összesen Romániában?
Nyolc-kilnecezer körül.
