Az élet egy próbatétel – az Uránia moziban járt a Rebbetzin
Szilágyi Iván Péter
Budapesten járt Rebbetzin Esther Jungreis a zsidó világ egyik legmeghatározóbb alakja, vallásos médiaszemélyisége és közösségépítője.
A Rebbetzin az Egyesült Államok Holokauszt Emlékbizottságának elnöke, aki emlékmúzeumot és a Tórai hagyomány fenntartásáért létrejött Hineni Heritage szervezetét vezeti. Siduch-jai (párközvetítései) a világ minden részéről vonzzák a fiatalokat, ezenkívül könyveket ír és saját televíziós show-ja van, amely hetente nyolcmillió háztartásba jut el Amerikában. A legendás hírű New Yorki-i Madison Square Gardent is zsúfolásig megtöltő Rebbetzin London, Jeruzsálem és Hollywood után Budapestre is eljött és a MAZSIHISZ szervezésében teltházas előadást tartott az Uránia Filmpalotában.
Az előadás díszvendégei April H. Foley az Egyesült Államok, és Aliza Bin-Noun Izrael Állam budapesti nagykövetei voltak. Az előadáson megjelentek a hazai zsidó celebritások, Feldmájer Péter Mazsihisz elnök, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, Streit Sándor a BZSH elnöke és a hazai rabbikar számos képviselője.
Először Zoltai Gusztáv a Mazsihisz ügyvezető igazgatója köszöntötte az előadás vendégeit és felhívta a figyelmet a Rebbetzin „Elhivatott élet” című magyar nyelven is megjelent könyvére. Ezt követően ismertette a híres rabbifeleség életútját. Rebbetzin Esther Jungreis családját Dávid királyig vezeti vissza, 85 rabbit adtak a magyar zsidóságnak, megjárták a bergen-belseni koncentrációs tábort, amelynek hatására a Rebbetzin életét az antiszemitizmus elleni harcnak szentelte. Emellett szemináriumot vezet ifjú házasoknak, rendszeres publicistája a legnagyobb zsidó újságnak, a Jewish Pressnek, személyesen ismeri Bush elnököt és az izraeli államfőt. Életcélja, hogy a zsidóságot visszatérítse ősei hitéhez.
April H. Foley nagykövet asszony köszöntőjében kiemelte, hogy a Rebbetzin a sok szenvedés, családja kiirtásának ellenére is fel tudott állni és tovább dolgozott. „Édesapja üzenetét akarja közvetíteni, amely a sok baj ellenére is a szeretetről és a toleranciáról szól-mondta a nagykövet asszony, aki szerint az emberek közötti különbségek helyett a közös pontokat kell keresnünk. Beszédében leszögezte, hogy az Egyesült Államok minden polgárának garantálja a szabadságot, amelyért folyamatosan küzdenünk kell.
A Rebbetzin – aki utoljára gyermekkorában beszélt anyanyelvén –, szép magyarsággal, minimális akcentussal köszöntötte a résztvevőket. Sírással küszködve beszélt arról, hogy amikor Magyarországot és zsidó közösségét látja, saját magyar származású nagyszülei jutnak eszébe. „Nem jártam magyar iskolába és az ország földrajzát sem ismerem, de mégis ismerem minden magyar város és falu nevét.
„A zsidó népben van egy misztikus erő, szikra, amely a sok tragédia dacára is életben tartja a népet és erőt ad a továbblépéshez.” Felidézte a bergen-belseni koncentrációs tábor poklát, családja nagy részének kiirtását és elmondta, hogy a világot járva ma is ugyanannak az antiszemitizmusnak a jeleit látja, amely a II. világháború gázkamráihoz vezetett: „A világ és a zsidó világ is alszik. Fel kell ébreszteni őket! Ezért járom a világot és írom könyveimet – mondta a Rebbetzin.
A Rebbetzin Jákob példáját hozta fel, hogy az élet egy próbatétel és feltette a kérdést: Isten miért vizsgáztat folyamatosan bennünket, ha egyszer Ő hozta létre az embert? A válasz szerinte a héber „miért” szóban keresendő, amely minden más nyelvvel szemben lefordítva azt jelenti, hogy „mit tanulhatunk mi ebből?” A csapások szerinte lehetőséget teremtenek, arra, hogy leássunk lelkünk mélyére, ahonnan kemény munkával, de kincseket hozhatunk fel. „A Jóisten mindig azon a területen állít próbára bennünket, amelyben a leggyengébbek vagyunk – tanított a Rebbetzin, aki kitért a csoda szó jelentésére is: „Csoda az, ha valaki legyőzi saját dühét és nem adja ki.”
Felidézte, hogy édesapja még a koncentrációs táborban is tudott mosolyogni, mert arcát köztulajdonnak tekintette és jól tudta, hogy egy mosollyal is lehet segíteni a másik embernek. Ahogy a reggeli imában megemlített kakas kukorékol minden nap, bármilyen rossz is legyen az idő, nekünk embereknek is be kell teljesítenünk sorsunkat. „Az élet egy csoda, amelyet az én példám is bizonyít: innen, Magyarországról hurcoltak el és most itt tarthatok előadást, testvéreim előtt – mondta a Rebbetzin, aki előadása végén találkozott olvasóival és dedikálta „Az élet egy próbatétel” című könyvét.
