Felkerülnek a netre a holt-tengeri tekercsek
Forrás: Index
Azt tervezik, hogy olyan fényforrás mellett digitalizálják a holt-tengeri tekercseket, ami nem bocsát ki hőt, sem ultraibolya sugarakat, majd a képeket felrakják a netre.
A kereszténység legfontosabb dokumentumai közé tartozó, 60 évvel ezelőtt megtalált holt-tengeri tekercseket az 1950-es években egyszer már lefényképezték. Most azonban egy új projekt indult, melynek keretében nagyfelbontású digitális felvételeket készítenek az ősi iratokról, s ezeket a munka végeztével közzéteszik az interneten is, írta meg az IT.café.
A tekercsek néhány darabja a jeruzsálemi Israel Múzeumban van kiállítva, csak ott lehet megszemlélni őket. A NASA, a londoni Kings College és a Haifai Egyetem most induló közös munkája nemcsak azért fontos, mert így gyakorlatilag mindenki számára elérhetőek lesznek a tekercs darabjai, hanem mert ma már az 50-es években készült felvételeknek is különleges, állagmegóvó körülményeket kell biztosítani.
A modern kori archiválás súlyos gondjaira mutat rá az is, hogy míg az időszámításunk kezdete körül keletkezett tekercseket viszonylag jó állapotban találta meg a beduin pásztorfiú 1947-ben, azóta elképesztő minőségromlást tapasztaltak, ráadásul a múlt századi kutatók olyan ragasztószalagot használtak a darabok összeillesztésére, mely további súlyos károkat okozott. Emellett az a furcsa helyzet állt elő, hogy a tekercsekről az elmúlt fél évszázadban eltűnt adatokat az azóta szintén veszélyeztetett állapotú, korabeli fényképek őrizték meg egyedül. Ha valamilyen forradalmi technológiai újítás nem történik, akkor valószínűleg ez a digitalizálási munka lesz az utolsó, amikor emberi kéz érintheti a felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A helyzetet még csak tovább bonyolítja, hogy az infravörös felvételek felfedték a tekercsekre korábban írt szövegeket is – ezeket eddig nem ismerték. A különleges körülmények között tartott tekercseket egy 75 ezer dolláros, különlegesen nagy felbontóképességgel rendelkező fényképezőgéppel digitalizálják, a megvilágításhoz pedig olyan fényforrást használnak, amely nem bocsát ki sem hőt, sem ultraibolya sugarakat. A teljes munka várhatólag egy-másfél évet vesz majd igénybe.
