Újabb emlékező macskakövek Budapesten
Forrás: HVG
Valódi útépítős védőszerelésben, térdvédőben, modern szerszámokkal vágta ki a „botlatókő” helyét Gunter Demnig kölni művész, aki Budapesten csütörtökön, pénteken és szombaton 36 emlékkövet helyez el a budapesti középiskolások által felkutatott holokausztáldozatok emlékére, s ebben az időben magán megrendeléseknek is eleget tesz.
Gunter Demnig 10-szer 10 centiméter nagyságú betonkockát hoz magával, (úgy néznek ki, mint az egykori macskakövek) a kocka tetejére már beépítette azt a rézlapot, amelyen a vészkorszakban elhurcolt személy neve, születési dátuma, deportálásának ideje és helye, halálának dátuma áll. Szerszámaival kivágja a járda aszfaltjából a szükséges méretet, és gyorsan kötő malterba helyezi a követ.
A botlatás csak szimbolikus, mert nem esik el senki a kőben megbotolva, de mivel az ember gyakran lefelé nézve megy, észreveszi a csillogó táblát, egy pillanatra megáll s elgondolkodik – mondta el Berger Ágnes Berlinben élő pszichológus, aki Magyarországon útjára indította 2007-ben a magán holokauszt-emlékművek állítását.
Németország után Magyarországon tette le a német művész a legtöbb emlékező macskakövet, több mint 55-öt. Gunter Demnig jövőre egy hetet tölt Magyarországon, s akkor vidéki városokban további megrendeléseknek tesz eleget.
Az emlékezésnek ez a formája – a kezdeti segítség után – ma már teljesen civil kezdeményezésen alapul. Ha valaki botlatókövet – a német Stolperstein után – kíván elhelyeztetni rokona emlékére, a www.macskako.net honlapcímen minden információt megtalál – tette hozzá Berger Ágnes.
A mostani 36 emlékező macskakövet a Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány pályázata nyomán, középiskolások nyomozásai után kezdte el a járdákba építeni a kölni művész a diákok részvételével. Spira Veronika, a közalapítvány kurátora, projektfelelős elmondta, az volt a cél, hogy minél több gyereket bevonjanak a kutatásba s ezzel megismertessék velük a vészkorszak borzalmait.
Majdnem 100 budapesti lakos adatait gyűjtötték össze levéltári kutatások nyomán, de Karsai László történész, aki felügyelte a munkát, mindössze 36 kő letételét engedélyezte, mert a többieknél pontatlanságok voltak, s csak az kaphatott emlékkövet, akinek az adatait precízen kiderítették a diákok. Ezt a történész külön ellenőrizte. A kövek elhelyezésének összes költségét a fővárosi alapítvány állja – tette hozzá Spira Veronika.
