Rasszizmus Ausztriában
Az ENSZ elégtelennek tartja az osztrákok teljesítményét a fajüldözéssel szembeni küzdelemben
Forrás: Népszava
Kisebbfajta vihart kavart az osztrák politikai közegben az ENSZ fajüldözés-ellenes bizottságának (CERD) jelentése, amely súlyos kifogásokat támasztott az alpesi országnak a rasszizmus elleni küzdelemben nyújtott teljesítményével szemben.
A faji megkülönböztetés felszámolását zászlajára tűző szervezet a vizsgált harmincöt témacsoport közül csak hatban értékelte kedvezően Ausztria magatartását. Ugyanakkor elmarasztalta egyebek között azért, mert keveset tesz a rasszista politikai-társadalmi megnyilvánulások visszaszorítására. Kárhoztatta a bevándorlókkal és a kisebbségekkel szemben tanúsított elégtelen, illetve hátrányosan megkülönböztető bánásmódja miatt is.
A genfi székhelyű CERD nem először állított ki rossz bizonyítványt az alpesi ország számára.
A pártok politikai hitvallásuktól és vérmérsékletüktől függően reagáltak a jelentésre. A csütörtöki sajtóban idézték Alfred Gusenbauer szociáldemokrata kancellár szavait, amelyek szerint oda kell figyelni az ENSZ-bizottság kritikus hangú véleményére, még akkor is, ha az egyenlő bánásmód alkalmazása és az idegenellenség elutasítása a köztársaság egyik alapelve. Időszerűséget adva a jelentésben megfogalmazott szemrehányásoknak sürgette, hogy a szeptember végi parlamenti választásra készülő pártok következetesen iktassák ki kampányukból a fajüldöző és idegengyűlölő szólamokat. A Zöldek vezetője szerint nagyon is komolyan kell venni az ENSZ-szerv riasztó intelmeit, és többé már nem lehet elodázni, hogy levonják azokból a megfelelő következtetéseket.
Az idegenellenes-populista platformon álló szabadságpárt bécsi képviselője – elutasítva az „egyoldalú és tudománytalan” beszámolóban foglaltakat – a „belföldiek elleni csöndes, rasszista agresszióról” beszélt, a hasonló elveket valló Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) főtitkára pedig teljességgel megalapozatlannak és indokolatlannak minősítette a bírálatokat. Szerinte egy osztrák kormánynak az a dolga, hogy elsődlegesen az osztrákokkal törődjön, akinek pedig ezt nem tetszik, választhat magának más országot.
A CERD elmarasztalóan hozta ismét szóba, hogy az alkotmánybíróság 2001-es döntése ellenére mindmáig nem valósították meg maradéktalanul a kétnyelvű – német-szlovén, illetve német-horvát – névtáblák felállítását az érintett, vegyes lakosságú karintiai községek határában. Az ítélet végrehajtása Jörg Haider (BZÖ) tartományi elöljáró ellenállásán bukik meg évek óta.
A bizottság külön kipellengérezte, hogy egyes politikusok gyűlöletbeszédekben uszítanak a bevándorlók, menedékjogot kérők és menekültek ellen. Felhánytorgatta, hogy a rendőrség erőszakba torkolló, afrikaiakkal és romákkal szembeni túlkapásai nem egy esetben sérüléshez, sőt halálhoz vezettek. A CERB hibáztatta a sajtót is, mert tudósításaival hozzájárul az ellenségesség és gyűlölködés légköréhez.